“Mi a Waikiki-i emberek szabad akaratunkból úgy döntöttünk, hogy saját országot alapítunk. Büszkék vagyunk arra, hogy az ókori Római Birodalom méltó utódaként megteremtjük a jólét és bőség birodalmát, ahol az emberek szabadon vállalkozhatnak és valósíthatják meg álmaikat.”

Alapvetések

1. Az országunk neve Waikiki.
2. Waikiki önálló, szuverén nemzet, amely saját területtel, kormányzattal és állampolgársággal rendelkezik.
3. Waikiki államformája demokratikus diktatúra, melynek élén a Parlament által korlátlan időre kinevezett Diktátor áll.
4. Az ország három tartomány egyesüléseként jött létre, melyek neve Waikiki, Amazónia és Brazília.
5. Waikiki tartományai egyenjogúak, a tartományok közti mozgás, költözés vagy áruszállítás semmilyen esetben nem korlátozható, és nem vethető ki rá vám.
6. Waikiki fővárosa Nova Aurelia, amely az ország közigazgatási központjaként és a Parlament székhelyeként szolgál.
7. Waikiki hivatalos nyelve az angol. Az ország modern kultúrájának alapja az angolszász kultúrából gyökerezik.
8. Waikiki hivatalos pénzneme a Waikiki Dollár, melynek kibocsátására kizárólag az ország Nemzeti Bankja jogosult.
9. Az állam fő feladata a jólét, a rend, a biztonság és az igazságosság biztosítása az állampolgárai számára.
10. A béke és biztonság fenntartásának érdekében Waikiki nemzetközi intézményekben és egyezményekben vesz részt.
11. Semmilyen nemzetközi szervezet nem korlátozhatja Waikiki területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
12. Waikiki piacgazdaság. Az állam a piaci folyamatokba csak a polgárok jólétének érdekében avatkozhat be.
13. Waikiki kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, melynek célja a nemzeti vagyon felhalmozása.
14. Kiadásainak fedezésére az állam adókat szedhet. Az adók megállapításakor figyelembe kell venni az igazságosság és méltányosság alapelveit.
15. Országunk megvédi területi és politikai szuverenitását külső hatalmakkal és a terrorista szervezetekkel szemben.
16. Waikiki önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. Hadiállapot esetén minden polgár köteles honvédelmi feladat ellátására.
17. Waikiki minden állampolgárától elvárja a nemzeti közösség iránti felelősségteljes magatartást.
18. Az állam kiemelt célja az állampolgári öngondoskodás és az egyéni kezdeményezőkészség ösztönzése, különös tekintettel a vállalkozásokra és az innovációra.

 

 

Állami jelképek

1. Waikiki zászlója két elefántot, pálmafákat, egy arany babérkoszorút és három piramist ábrázol.
2. Az elefántok a békét, a pálmafák a harmóniát, a babérkoszorú a jólétet, a piramisok pedig a három tartomány szövetségét jelképezik.
   1. 1. ​
      2. 1. ábra: Waikiki zászlója.
3. Az ország címerének két fele a hagyományos és modern értékek harmóniáját ábrázolja. A címer felső részén megjelenő piramisok az ókori műemlékek iránti megbecsülést mutatják.
   1. 1. ​
      2. 2. ábra: Waikiki címere.
4. Waikiki jelképe az ország nevét tartalmazó kék felirat arany babérkoszorúval körbeölelve. Az arany, a fehér, a türkiz és a kék országunk hivatalos színei, és a királyi család jelképei.
   1. 1. ​
      2. 3. ábra: Waikiki hivatalos logója.
5. Waikiki himnusza a This is our world című dal.
6. A Király a nemzet egységét jelképezi, személye szent és sérthetetlen. A királyi cím fiú ágon öröklődik, a trónörökös a koronahercegi címet viseli.
7. A királyi család tagjai nem minősülnek közszereplőnek, politikai felelősségre nem vonhatóak. A Királynak hatalma van, hogy elkövetett vétkekért elítélteket kegyelemben részesítsen.
8. A nemzeti és állami ünnepek a hagyományok őrzését szolgálják és munkaszüneti napnak minősülnek.
9. Országunk nemzeti ünnepei
   1. Az államalapítás ünnepe, március 10.
   2. A királyság ünnepe, augusztus 4.
   3. A béke ünnepe, november 24.
10. Országunk állami ünnepei
    1. Karácsony, december 24. - 27.
    2. Újév, december 31. - január 2.
    3. Húsvét, a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő hétfő.
    4. Halottak napja, november 1.

 

 

Nemzeti értékek

1. Tiszteljük az ország lakosai által alkotott nemzeti egységet, Waikiki népének kultúráját és védelmezzük azt.
2. Waikiki tiszteli a hagyományos értékeket, a nemzet és család harmóniáját és ennek részeként támogatja a gyerekvállalást.
3. Országunk büszke a Római Birodalom örökségére, védelmezi a történelmi emlékeket és jelképeket.
4. Waikiki védelmezi a természeti értékeket, különös tekintettel az esőerdőkre, természetes édesvizekre és a környező tengerekre.
5. Waikiki protekcionista gazdaságpolitikát folytat, melynek célja a magas hozzáadott értéket teremtő nemzeti vállalatok létrehozása.
6. Az ország természeti kincsei, köztük a fosszilis energiahordozók nemzet stratégiailag kiemelt erőforrásként kezelendők és nem adhatóak külföldi érdekeltségbe.
7. A család és a házasság, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség, az állam különleges védelme alatt áll.
8. A gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelessége. Tevékenységük felett az állami közösség őrködik.
9. Az állam a jövő generációival szembeni felelőssége alapján, az alkotmányos rend keretein belül védi a természetes életfeltételeket és állatokat.
10. Mi, Waikiki polgárai hiszünk benne, hogy országunk rendjének a nemzet együttműködésén kell alapulnia.
11. Waikiki a béke és a biztonság megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
12. Hiszünk abban, hogy a jólét alapja a hatékonyság, ezért minden ezt korlátozó állami intézkedést minimális szinten kell tartani.
13. Tiszteletben tartjuk alkotmányunk vívmányait és a nemzeti jelképeinket, amelyek megtestesítik Waikiki alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
14. Hiszünk abban, hogy minden 18. életévét betöltött nagykorú szabad akaratából képes döntéseket hozni, egyéni felelősséget vállalni és vágyainak megfelelően cselekedni.
15. Waikiki a nemzet szellemi és tudományos gyarapodását az oktatás, a kutatás és az innováció támogatásán keresztül biztosítja.
16. Országunk külpolitikájának alapelve a békés együttműködés, a szuverenitás kölcsönös elismerése és a gazdasági partnerség elmélyítése más nemzetekkel.
17. Az állam célja, hogy minden polgár számára biztosítsa a lehetőséget képességeinek kibontakoztatására, társadalmi előrehaladásra és méltó életkörülményekre.
18. Waikiki minden állampolgártól elvárja az Alkotmány tiszteletét, az ország törvényeinek betartását és a közjó előmozdítását.
19. Nem ismerjük el az 1999. előtti kommunista törvényeket, mert azok egy zsarnoki uralom alapját képezték, ezért kinyilvánítjuk azok érvénytelenségét és jogellenességét.
20. Az ország digitális infrastruktúrája nemzeti stratégiai jelentőségű vagyonnak minősül, melynek biztonságát és függetlenségét az állam garantálja.

 

 

Alapjogok

1. Waikiki tiszteletben tartja és védelmezi az emberi jogokat, melynek részeként minden ember szabad és jogilag egyenlő.
2. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
3. Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja más meggyőződés szabad megválasztását is.
4. Az állam garantálja a magántulajdonhoz való jogot, a vállalkozás szabadságát, a szólásszabadságot és a sajtószabadságot.
5. Az állampolgárok tisztességes munkával megkeresett fizetését semmilyen adó vagy járulék nem terhelheti.
6. Mindenkinek joga van arra, hogy saját személyiségét szabadon kibontakoztassa, amennyiben az mások jogait nem sérti és nem ütközik az alkotmányos rendbe vagy erkölcsi törvénybe.
7. Waikiki az időskori megélhetés biztosítását egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.
8. A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga. Amit a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet.
9. Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez és a szabad véleménynyilvánításhoz, amennyiben ezzel mások jogát nem sérti meg.
10. Minden ember ártatlan, amíg bűnösnek nem bizonyul és mindenkinek joga van a független igazságszolgáltatáshoz.
11. Minden büntetőjogi eljárásnál a vádlottnak joga van gyors és nyilvános tárgyaláshoz, melyet pártatlan esküdtszék tart.
12. A polgároknak joga, hogy személyeik, házaik, irataik és ingóságaik tekintetében indokolatlan kutatások és letartóztatások ellen védve legyenek.
13. A polgároknak joguk van megismerni a jogszabályokat, az őket érintő kormányzati döntéseket és költségvetési adatokat. Ezeket az információkat közérthető, kereshető formában kell közzétenni, és korlátlan ideig megőrizni.
14. Közérdekű információkhoz való hozzáférés csak kivételes esetben, a nemzetbiztonság vagy a nemzetstratégia veszélye esetén korlátozható, bírói döntés alapján.
15. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a szükséges mértékben korlátozható.

 

 

Államszervezet

1. A közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján, vagy közvetlenül, népszavazások keretében gyakorolja.
2. A hatékonyság érdekében az állam a feladatait központosított módon látja el, de teret enged a helyi közösségek önálló döntéshozatalának is.
3. Az állam működése a hatalommegosztás elvén alapszik. A Parlament gyakorolja a törvényhozói, a Kormány a végrehajtói, a Legfelsőbb Bíróság és alacsonyabb rendű bíróságok pedig a bírói hatalmat.
4. A törvényhozást a Parlament két háza, a Kongresszus és a Szenátus közösen gyakorolja. A Szenátus és Kongresszus egyenlő arányban 100-100 szavazattal rendelkezik.
5. A Szenátus tanácsadói, ellenőrző és hosszú távú stratégiai döntések előkészítésére szolgáló funkciója az államszervezet egyensúlyát hivatott erősíteni.
6. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, amely a Kongresszusnak felelős, és törvényben meghatározottak szerint további államigazgatási szerveket hozhat létre.
7. A Kormány működését és tagjainak felelősségét a Kongresszus ellenőrzési jogköre biztosítja, beleértve a miniszterek beszámoltatását és meghallgatását.
8. Az igazságszolgáltatás a bíróságok és az ügyészség hatáskörébe tartozik, melyek a jogszabályok betartását és a vitás ügyek rendezését szolgálják.
9. A Legfelsőbb Bíróság köteles az Alkotmány rendelkezéseit előnyben részesíteni minden más jogszabállyal szemben, és jogegységi elveket alkotni a bírói gyakorlat harmonizálása érdekében.
10. Önálló államigazgatási és költségvetési szervet alkot a Nemzeti Bank, a Hadsereg, a Titkosszolgálat és Waikiki űrügynöksége. További költségvetési szervek kiemelt törvényben alapíthatók.
11. A Titkosszolgálat működése kizárólag törvényi keretek között, parlamenti ellenőrzés mellett történhet, nem sértheti az alkotmányos alapjogokat és a politikai semlegesség elvét.
12. A Hadsereg feladata az ország külső és belső biztonságának garantálása, valamint a lakosság védelme természeti katasztrófák és rendkívüli helyzetek idején.
    1. 1. ​

4. ábra: Waikiki kormányzatának funkcionális ábrája.

 

Parlament

1. A Parlament két kamarája, a Kongresszus és a Szenátus közös plenáris ülés keretében kiemelt törvényeket hozhat létre, a jelenlévők szavazatának egyszerű többségével.
2. Plenáris ülést hívhat össze a Diktátor, az Elnök vagy bármelyik kamara tagjainak többsége, melyet az ülés előtt legalább egy héttel be kell jelenteni.
3. A plenáris ülés határozatképes, ha a Kongresszus és a Szenátus tagjainak is legalább kétharmada jelen van. A határozatképességet az ülés kezdetén jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
4. A Parlament bármelyik kamarája vagy plenáris ülése felhatalmazást adhat vizsgálóbizottságok felállítására, amelyek jogosultak tanúkat beidézni, dokumentumokat bekérni, valamint jelentést tenni megállapításaikról.
5. A Parlament tagjai interpellációval és kérdésekkel fordulhatnak a Kormányhoz, annak tagjai pedig kötelesek a kérdésben érdemi választ adni.
6. A Parlament ülései nyilvánosak, azokról nyilvánosan elérhető jegyzőkönyv és felvétel készül, valamint a képviselők szavazata is nyilvános.
7. A Parlament működésének és a törvényhozás rendjének részletes szabályait a Házszabály rögzíti, amelyet mindkét kamara külön-külön, kétharmados többséggel fogad el és módosíthat.
8. A Parlament döntéseit többségi szavazással hozza, kivéve, ha az Alkotmány minősített többséget ír elő.
9. A Parlamentnek hatalma van arra, hogy felállítson és ellásson hadseregeket és a szavazatok kétharmadával hadat üzenjen.
10. A népszuverenitás elvének értelmében a Kongresszusi képviselőket az állampolgárok rendszeres időközönként, szabadon választják.
11. A 100 Kongresszusi képviselői hely a választásokon elért szavazatok arányában oszlik meg a pártok jelöltjei között.
12. Minden állampolgár, akinek választójoga van, jogosult a Kongresszus tagja lenni, kivéve, ha olyan cselekmény miatt ítélték el, amely a közösség szemében érdemtelenné teszi arra.
13. A képviselők többségének támogatásával a Kongresszus törvényi szintű jogszabályt alkothat. Amennyiben ez egy Szenátus által meghozott törvénnyel ellentétes, a Parlament plenáris ülése szükséges.
14. Az ország költségvetéséről, a költségvetési szabályokról szóló kiemelt törvények figyelembe vételével a Kongresszusi képviselők többsége dönt.
15. A képviselők megbízatásuk során a jogot és az igazságot kötelesek követni, az alkotmánynak vannak alárendelve, semmilyen más utasítás nem köti őket.
16. A képviselők tevékenységük összehangolására állandó bizottságokat és képviselőcsoportokat alakíthatnak, és a Kongresszus napirendjét maga határozhatja meg.
17. Megbízatásuk alatt a képviselők nem tölthetnek be egyéb központi kormányzati pozíciót, nem lehetnek miniszterek, bírák, a hadsereg és a Monetáris Tanács tagjai.
18. A Szenátus összetételéről és a tagjairól a Diktátor szabadon rendelkezhet, a Szenátus tagjait bármikor leválthatja vagy új tagokat nevezhet ki.
19. A Szenátus dönt a kiemelt beruházási projektek költségvetéséről és ellenőrzi azok megvalósulását.
20. A Szenátus tagjai szavazatuk többségével törvényt alkothatnak. Amennyiben ez egy Kongresszus által meghozott törvénnyel ellentétes, a Parlament plenáris ülés keretében vitatja meg a kérdést.

 

 

Kormány

1. A végrehajtó hatalmat a Kongresszus által megválasztott Kormány gyakorolja, amelynek élén az Elnök áll.
2. A Kormány legfőbb feladata, hogy biztosítsa a törvények végrehajtását, megvalósítsa a költségvetést és védje az alkotmányt.
3. A Kormány felelős az állami közigazgatás egységes és hatékony működéséért, a közrend fenntartásáért és a lakosság mindennapi biztonságáért.
4. A Kormány kinevezéséhez legalább a képviselők egyszerű többségének szavazatára van szükség.
5. A Kormány kinevezése öt évre szól, és a választást követő év első Parlamenti ülésétől, legkorábban január 3-tól tart.
6. A Kormány mandátumának lejárta előtt, bizalmatlansági indítvány keretében a képviselők legalább kétharmadának szavazatával váltható le.
7. Waikiki kormányának felépítését és minisztereinek listáját törvény rögzíti, melynek módosításához a képviselők egyszerű többsége szükséges.
8. A miniszterek névsorát az Elnök javaslatára a Kongresszus hagyja jóvá, a jelen lévő képviselők egyszerű többségével.
9. Az Elnök meghatározza a Kormány általános politikáját, melynek keretein belül a miniszterek a önállóan irányítják az államigazgatásnak a feladatkörükbe tartozó ágazatait.
10. Az Elnök képviseli a Kormányt a Parlament előtt, valamint ő irányítja a kormányzati döntések egyeztetését a Diktátorral és a Szenátussal.
11. Egy törvényjavaslatról szóló Kongresszusi szavazást az Elnök legfeljebb két alkalommal és maximum hét napig elnapolhatja.
12. A miniszterek törvényjavaslatokat nyújthatnak be a Parlament élé és saját szakterületükön belül rendeleteket alkothatnak, valamint országos népszavazást kezdeményezhetnek.
13. A hadügyminiszter nevezi ki a hadsereg öt dandártábornokát, előlépteti a katonaság tisztjeit és a védelmi miniszterrel együtt felelős a hadsereg fenntartásáért és az ország védelméért.
14. A kulturális miniszter nevezi ki a médiatanács elnökét hét éves periódusonként.
15. A belügyminiszter nevezi ki a titkosszolgálat igazgatóját hét éves periódusonként.
16. A külügyminiszter nevezi ki és hívja vissza a nagyköveteket és diplomáciai megbeszéléseket folytat más nemzetek vezetőivel.
17. A pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter részt vesznek a Költségvetési Tanács és a Monetáris Tanács ülésein egyaránt.
18. Az igazságügyminiszter részt vesz a törvényjavaslatok előkészítésében és véleményezésében, valamint javaslatot tesz a legfőbb ügyész személyére.
19. Az oktatási miniszter irányítja az iskolai tantervek, felsőoktatási normák és tudományos pályázatok rendszerét, valamint felelős a digitális tudásfejlesztésért.

 

 

Bíróságok

1. Waikiki négy szintű bírósági rendszerrel rendelkezik, melyek fellebbviteli sorrendben a megyei bíróságok, a regionális bíróságok, a tartományi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság.
2. A Legfelsőbb Bíróság tagjait és Waikiki főbíróját a Szenátus nevezi ki. Megbízatásuk 7 évre szól és korlátlan alkalommal meghosszabbítható.
3. A Legfelsőbb Bíróság tagjai felügyelik a kormány törvényeknek megfelelő működését és az alkotmány betartását.
4. A jogszabályokat, náluk magasabb törvénnyel vagy az alkotmánnyal való ellentmondásuk esetén a Legfelsőbb Bíróság érvényteleníti, és visszaküldi az azt megalkotó szervnek.
5. A Legfelsőbb Bíróság az alkotmányellenességről soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz, ha alkotmányellenességet állapít meg, azonnal hatályon kívül helyezi az adott jogszabályt.
6. A Legfelsőbb Bíróság kizárólagos jogkörrel rendelkezik a Kormány és a Parlament közötti hatásköri viták, valamint az alkotmányos szervi összeférhetetlenségi kérdések eldöntésére.
7. Waikiki bírósága a kormánytól független. A bírói függetlenséget a Kormány semmilyen módon nem korlátozhatja és nem gyakorolhat nyomást a bírákra.
8. A bírák a Kormány által nem mozdíthatóak el és javadalmazásuk nem csökkenthető tisztségükben való maradásuk alatt.
9. Tevékenységük során a bírák kizárólag a törvénynek vannak alárendelve. A bírákat csak bűncselekmény esetén, jogerős bírói ítélettel lehet elbocsátani.
10. A bíróságok kötelesek ügyeiket és határozataikat az átláthatóság, az időszerűség és a jogbiztonság elvei mentén tárgyalni és meghozni.
11. A bírák kinevezése, beiktatása, áthelyezése és előléptetése, valamint a fegyelmi felelősségre vonás a törvénynek megfelelően a Bírói Kar Legfelsőbb Tanácsának joga, melynek tagjait a bírák választják maguk közül.
12. A bírók etikai szabályait külön törvény rögzíti, és azok betartását a Bírói Kar Legfelsőbb Tanácsa felügyeli.
13. A bírói kinevezés előfeltétele a jogi végzettség, szakmai gyakorlat, kifogástalan erkölcsi jellem és sikeres alkalmassági vizsga.
14. Kiemelt törvény határozza meg azokat a további követelményeket és szabályokat, amelyek alapján a bíróságok bíráinak kijelölése történik.
15. A gyakorló bírák nem tölthetnek be más közfunkciót, kivéve a díjazás nélküli oktatási tevékenységet vagy a jogi jellegű tudományos kutatást, a törvényben meghatározott módon.
16. A katonai bíróságok háború idején a törvényben meghatározott hatáskörrel rendelkeznek. Békeidőben hatáskörük csak a fegyveres erők tagjai által elkövetett katonai jellegű bűncselekményekre terjed ki.
17. A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alkotmánnyal összhangban értelmezik, azt feltételezve, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
18. A törvény kínálhat olyan alternatív javaslatokat a vitás kérdések rendezésére, amelyek a bíróságok bevonása nélkül valósulnak meg és a polgárok közti ügyekben a felek beleegyezésével választott bíráskodás is alkalmazható.
19. Az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a bíróságok részére biztosítja a működésükhöz szükséges pénzügyi, tárgyi és technikai feltételeket, valamint az igazságszolgáltatás méltóságához illő környezetet.

 

 

Önkormányzatiság

1. Waikikin a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. Az önkormányzatok jogállását kiemelt törvény szabályozza.
2. A helyi közösségek együttélési szabályairól és költségvetéséről az önkormányzatok szabadon dönthetnek, amennyiben az nem ütközik magasabb rendű jogszabályba.
3. Az önkormányzatok helyi népszavazás keretében rendeleteket alkothatnak, melyek az adott önkormányzat területén érvényesek.
4. Az önkormányzati rendeletek nem lehetnek ellentétesek országos hatályú jogszabállyal és nem csorbíthatják az állampolgárok jogos érdekeit.
5. Az önkormányzatok élén a polgármester áll, akit helyi választás keretében, öt évente választanak.
6. Polgármesternek bármely nagykorú helyi lakos megválasztható, de Kongresszusi képviselő nem lehet önkormányzat polgármestere.
7. Az önkormányzat testületének felépítéséről, tagjainak fizetéséről a helyi közösség népszavazás formájában szabadon dönthet.
8. Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően helyi közhivatalt viseljen.
9. A helyi választásokon és helyi népszavazásokon minden helyben lakó nagykorú állampolgár szavazhat és minden szavazat egyenlő értékű.
10. A helyi rendeletek és az önkormányzatok nem alkalmazhatnak nemi, vallási, vagyoni és ideológiai megkülönböztetést polgáraik között.
11. Az helyi rendeletekkel szembeni jogos sérelme esetén bármely állampolgár bírósághoz fordulhat.
12. Az önkormányzatok kiadásairól helyi népszavazások keretében lehet dönteni, az ettől eltérő eseteket kiemelt törvény rögzíti.
13. A közvetlen helyi népszavazás eredménye kötelező érvényű az önkormányzat számára, kivéve, ha az ellentétes az Alkotmánnyal vagy kiemelt törvénnyel, melyet a Legfelsőbb Bíróság jogosult megállapítani.
14. Az önkormányzatok lakosságarányosan részesülnek a központi költségvetésből, melyből működésüket és beruházásaikat finanszírozzák.
15. Az önkormányzatok nem vethetnek ki adókat és járulékokat, valamint semmilyen formában nem vehetnek fel hitelt.
16. A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.
17. A helyi önkormányzati testületek jogosultak ideiglenes munkacsoportokat és tanácsadó testületeket létrehozni közérdekű ügyekben, civil szervezetek és lakosok bevonásával.
18. A helyi közösségek évente legalább egyszer lakossági fórumot tartanak, ahol a polgármester és az önkormányzat beszámol a közpénzek felhasználásáról és a közérdekű döntésekről.

 

 

Jogszabályok

1. Waikiki demokratikus jogállam. A jogszabályok betartása mindenkire nézve kötelező, ennek ellenőrzése az állam feladatát képezi.
2. Az államszervezet felépítését, az alapvető emberi és polgári jogokat, a nemzeti jelképeket és a jogszabályok hierarchiáját az Alkotmány rögzíti.
3. Az Alkotmány módosításához a teljes Parlamenti szavazatok legalább kétharmada és mindkét kamara szavazatainak többsége szükséges.
4. Az állampolgári jogokat, a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, a költségvetési szabályokat és a Nemzeti Bank jogait kiemelt törvények tartalmazzák.
5. A kiemelt törvények módosításához a Szenátusi és Kongresszusi képviselők összesített szavazatának legalább több mint a fele szükséges.
6. Az országos népszavazás keretében elfogadott jogszabályok kiemelt törvénynek minősülnek.
7. Törvények elfogadásához vagy módosításához a Szenátus vagy a Kongresszus szavazatainak egyszerű többsége szükséges.
8. Amennyiben egy adott jogszabály kapcsán ellentmondás alakul ki a Szenátus és a Kongresszus között, kiemelt törvény meghozása szükséges.
9. Egyetlen jogszabály sem lehet ellentétes nála magasabb rendű hatályos jogszabállyal. Ennek ellenőrzése a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik.
10. A jogszabályok hierarchikus rendje: az alkotmány, a kiemelt törvények, a törvények és a rendeletek. Az állam belső működését szabályozó határozatok nem minősülnek jogszabálynak.
11. Országos hatályú rendeletalkotási joggal rendelkezik a Diktátor, az Elnök, a Kancellár és saját hatáskörükön belül a miniszterek.
12. Helyi hatályú rendeletet alkothatnak az önkormányzatok. Az önkormányzati rendeletek meghozatalához helyi népszavazás szükséges.
13. Egyetlen jogszabály visszavonásához sem lehet szükség nagyobb felhatalmazásra, mint ami az elfogadásához szükséges.
14. Törvényt a Diktátor, a kancellár, az Elnök, a Kormány tagjai, a Kongresszusi képviselők vagy a Szenátus bármely tagja kezdeményezhet.
15. Az elfogadott törvényt a Parlament öt napon belül megküldi a Diktátornak, aki a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését vagy gyakorolja vétójogát.
16. Ha bármely képviselő egy törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alkotmánnyal ellentétesnek tart, vizsgálatára küldheti azt a Legfelsőbb Bíróságnak.
17. Minden benyújtott törvényjavaslat és módosítás nyomon követhető és közérthető formában is elérhető kell legyen a lakosság számára.
18. A Parlament azon kinevezései, határozatai és jogszabályai, amelyekhez az Alkotmány szerint a szavazatok egyszerű többsége elegendő, gyorsított eljárásban is elfogadhatók, amennyiben a Parlament tagjainak legalább kétharmada támogatja az előterjesztést.
19. Gyorsított eljárás nem alkalmazható az Alkotmány módosítására, hadiállapot vagy veszélyhelyzet kihirdetésére, békekötésre, népszavazás kezdeményezésére, illetve olyan esetekben, ahol az Alkotmány magasabb szintű vagy minősített többségi követelményt ír elő.

 

 

Rendkívüli jogrend

1. Amennyiben Waikiki-t államhatárain belül támadás éri, a Kongresszusi képviselők többsége, a Diktátor ellenjegyzésével hadiállapot kihirdetésére jogosult.
2. Hadiállapot esetén az alkotmányos jogok és a Parlament működése, a honvédelemhez feltétlenül szükséges mértékben korlátozhatók, a választások pedig a rendkívüli jogrend végéig elhalaszthatók.
3. Hadiállapot esetén a magántulajdonhoz való jog is korlátozható, azonban annak elmúlásával azonnali és megfelelő mértékű kártérítés fizetendő az érintetteknek.
4. Természeti katasztrófák vagy más tömegeket veszélyeztető eseménysorozatok esetén a képviselők kétharmadának szavazatával veszélyhelyzet vezethet be.
5. Amennyiben a Kongresszus döntések meghozatalában a hadiállapotot vagy a vészhelyzetet kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik, a Diktátor is kihirdetheti azt.
6. Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot vagy vészhelyzet kihirdetésének indokoltságát a Diktátor, az Elnök és legfőbb bíró egybehangzóan állapítja meg.
7. A veszélyhelyzet vagy hadiállapot elmúlásával a rendkívüli jogrendet azonnal meg kell szüntetni, és a rendkívüli jogrend nem használható a hatalom jogellenes gyakorlására.
8. Veszélyhelyzet esetén a kormányzat a szükséges mértékben rendeleti úton módosíthatja a költségvetést, és ideiglenesen törvényi szintű rendeleteket alkothat.
9. A Kormány veszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
10. A Parlament vészhelyzet esetén is ellenőrizheti a Kormány munkáját, és utólagosan elfogadhatja vagy elutasíthatja a rendeleti kormányzás keretében hozott jogszabályokat.
11. Rendkívüli jogrend esetén az Alkotmány alkalmazása nem függeszthető fel, és a Legfelsőbb Bíróság működése nem korlátozható.
12. A rendkívüli jogrendet az annak bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Ekkor az ideiglenesen hozott jogszabályok hatályukat veszítik.
13. A veszélyhelyzetre vonatkozó szabályozás hadiállapot esetén is alkalmazható, azzal a kitétellel, hogy veszélyhelyzet fegyveres támadás közvetlen veszélye esetén is kihirdethető.
14. A békekötéshez a Parlamenti szavazatok kétharmada vagy országos népszavazás szükséges. Amennyiben ennek feltételei nem állnak fent, a Diktátor is köthet békét, melyet amint lehetősége nyílik rá, a Parlament elé terjeszt.

 

 

Állampolgárság

1. Waikiki-i szülők gyermeke születésétől fogva állampolgár.
2. Állampolgári jogot kap, aki Waikiki területén születik, és legalább az egyik szülője állampolgár.
3. Állampolgári jogokért bárki folyamodhat, az eljárás rendjét és követelményeit kiemelt törvény rögzíti.
4. Waikiki védelmezi állampolgárait a külső és belső fenyegetésektől egyaránt. A törvények betartásának érdekében az állam erőszakot alkalmazhat.
5. A jogszerűen megszerzett állampolgárság kizárólag kivételes esetekben, nemzetbiztonságra veszélyes bűncselekmények elkövetése esetén, jogerős bírói ítélet alapján vonható meg.
6. A születéssel és egyéb módokon szerzett állampolgárság között semmilyen megkülönböztetés nem alkalmazható.
7. Törvény által elrendelt biztonsági vagy egészségügyi okok kivételével minden állampolgár szabadon mozoghat és tartózkodhat az ország területének bármely részén.
8. Minden állampolgár szabadon elhagyhatja Waikiki területét, és oda szabadon visszatérhet, a törvényben meghatározott esetek kivételével.
9. Minden állampolgárnak joga van, hogy kérésére objektív felvilágosítást kapjon az állam és a közhatalmi szervek tevékenységéről.
10. Minden állampolgárnak joga van, hogy Waikiki területén munkát vállaljon és cégeket alapítson vagy tulajdonrészt szerezzen más cégekben.
11. Az időskori megélhetés érdekében az állampolgárok nyugdíjra jogosultak, melynek korhatárát és összegét kiemelt törvény rögzíti.
12. A családok támogatásának érdekében a gyermeket szülő anyák csecsemőjük gondozásának idejére segélyben részesülhetnek, melynek részleteit kiemelt törvény szabályozza.
13. Waikiki kormánya minden állampolgára számára munkalehetőséget biztosít, megteremtve ezzel az öngondoskodáshoz szükséges forrásokat.
14. Minden állampolgár jogosult részt venni az állami oktatási rendszerben, ahol megfelelő általános iskolai, gimnáziumi és egyetemi oktatásban részesülhet.
15. Az állampolgárok igénybe vehetik az állami egészségügyi rendszert, melyben a Kormány a kiemelt törvény által meghatározott szolgáltatásokat ingyenesen biztosítja.
16. Az állampolgárok további jogait kiemelt törvények rögzítik, és a Parlament plenáris ülésének keretében vagy népszavazáson módosíthatók.

 

 

Választójog

1. Waikiki 5 évente demokratikus választásokat tart, melyen minden 18. életévét betöltött szavazópolgár részt vehet.
2. Minden nagykorú állampolgár, aki jogerős bírói ítélet alapján nincs a közügyektől eltiltva, részt vehet a választásokon és népszavazásokon egyaránt.
3. A választások közvetlenek, arányosak és szabadok, az állampolgárok szavazata titkos és egyenlő.
4. A Kongresszusi választások egy fordulósok, szavazni a pártok által előzetesen leadott elnök jelöltre és hozzá tartozó képviselő listákra lehet.
5. A választáson pártként való részvételhez legalább 1 millió támogatás összegyűjtésére, frakció alakításához pedig legalább a leadott szavazatok 5%-ára van szükség.
6. Egy párt által elnyert Kongresszusi képviselői helyek száma megegyezik az elért szavazatainak százalékával, a tört százalékokat csökkenő sorrendben véve figyelembe.
7. Egyetlen párt tevékenysége sem irányulhat a közhatalom erőszakos megszerzésére, illetve kizárólagos birtoklására, valamint nem lehet ellentétes az alkotmányos értékekkel.
8. Minden választópolgárnak joga van népszavazást javasolni, mások javaslatait támogatni és a népszavazásokon részt venni.
9. Legalább ötszázezer választópolgár javaslatára az Elnök országos népszavazást rendel el, amely minden esetben érvényes és a Parlamentre nézve kötelező.
10. Országos népszavazást kezdeményezhet a Diktátor, az Elnök, a Szenátus és a Kongresszus is, amely esetben nem szükséges az ötszázezer választópolgár támogatása.
11. A népszavazások keretében elfogadott jogszabályok kiemelt törvényeknek minősülnek, más kiemelt törvényt vagy korábbi népszavazási eredményt felülírhatnak.
12. Nem lehet országos népszavazást tartani az Alkotmány módosítására irányuló kérdésről, a kormányzat személyi összetételéről, nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről, valamint hadiállapot kinyilvánításáról.
13. A népszavazási kezdeményezéseket a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálhatja, és amennyiben az alapértékbe, általános erkölcsi értékbe ütközik vagy egy éven belüli népszavazással megegyező tartalmúnak találja, megtagadhatja a népszavazás kiírását.
14. Minden állandó lakcímmel rendelkező állampolgár, aki részt vehet az országos választásokon, a lakóhelye szerinti önkormányzati választáson és helyi népszavazásokon is szavazhat.
15. Waikiki állampolgárai, akár a lakóhelyüktől távol, online formában, vagy az önkormányzatoknál személyesen is leadhatják szavazataikat.

 

 

Diktátori jogok

1. A Diktátor az Alkotmánnyal és az ország törvényeivel összhangban, a Kormánnyal megosztva gyakorolja a végrehajtó hatalmat.
2. A Diktátor törvényjavaslatokat és más intézkedéseket terjeszthet a Parlament elé és népszavazási kezdeményezéseket nyújthat be.
3. A Parlament által elfogadott törvényjavaslatokkal szemben a Diktátor vétójogot gyakorolhat, melynek esetén a törvény nem lép hatályba.
4. A Diktátor rendeletet alkothat a Nemzeti Bank által kibocsátott pénz mennyiségéről vagy más olyan kérdésről, melyet törvény nem szabályoz.
5. A diktátori rendeletek a törvénynél alacsonyabb szintű, de más rendeleteknél magasabban elhelyezkedő jogszabályok.
6. A Diktátor dönt a Szenátus felépítéséről, tagjairól és fizetéséről. A Diktátor szabadon módosíthatja a Szenátus összetételét.
7. A Diktátor nevezi ki Waikiki Kancellárját, aki távollétében a Diktátor helyetteséül szolgál és egyben a Költségvetési Tanács elnöke.
8. A Monetáris Tanács tagjait és a Nemzeti Bank igazgatóját közvetlenül a Diktátor nevezi ki. A Nemzeti Bank igazgatójának kinevezése hét évre szól.
9. A Diktátor tanácsadókat nevezhet ki és a kabinetének kiadásait a Kongresszus jóváhagyásával az állami költségvetés fedezi.
10. A Diktátor napirenden kívül is felszólalhat a Parlament ülésein és interpellációt nyújthat be a Kormány tagjainak.
11. A Diktátor nevezi ki a hadsereg vezérkarának főnökét, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka és megbízatása hét évre szól.
12. Hadiállapot esetén a Diktátor honvédelmi tanácsot nevezhet ki, és ideiglenesen átveheti a hadsereg irányítását.
13. Rendkívüli állapot esetén, a Diktátor ideiglenes jogszabályokat hozhat, amennyiben azok nem ellentétesek az Alkotmánnyal. Ezeket a Parlament összehívásakor azonnal be kell terjeszteni megerősítésre.
14. A Diktátor lemondása esetén utódját a Parlament nevezi ki, melyhez a szavazatok legalább kétharmada szükséges.
15. Amennyiben a Diktátor nem képes ellátni feladatát, a Kancellár veszi át a tisztségét, amíg a Parlament új Diktátort nem választ. Az utódlási sorrend további tagjait kiemelt törvény szabályozza.

 

 

Közpénzek

1. A Kongresszus minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről valamint annak végrehajtásáról és legkésőbb az előző év végéig megszavazza azt.
2. A Kongresszus nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az állam tervezett kiadásai meghaladnák a bevételeit.
3. A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
4. Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.
5. Az önálló költségvetési szervek és az önkormányzatok vagyonának kivételével a teljes nemzeti vagyon egy és oszthatatlan.
6. Az állam által biztosított legfontosabb közjavak a honvédelem, a rendfenntartás, az igazságszolgáltatás, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés és a környezetvédelem, melyeket a központi költségvetésből fedez.
7. A költségvetést a Költségvetési tanács készíti elő, melynek állandó tagja a Diktátor, a Kancellár, a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter. További tagokat a Kongresszus nevezhet ki.
8. Az adott évi költségvetést az Elnök kezdeményezésére a Kongresszus kétharmados többséggel módosíthatja. Ez alól kivételt képeznek a nem várt kiadások és a tervezettől eltérő bevételek, melyek esetén a képviselők egyszerű többsége is elegendő.
9. Amennyiben egy adott évi költségvetési többlet meghaladja a tervezettet, a felhalmozott összeget az állam a következő évben kiemelt beruházásokra fordítja.
10. Az állam alrendszerei, ide értve a minisztériumok, a hivatalok és az állam részéről korlátlan helytállással rendelkező cégek semmilyen formában nem adósodhatnak el.
11. A Nemzeti Bank elsődleges feladata az árstabilitás biztosítása. Ezt semmilyen más gazdaságpolitikai célkitűzés nem írhatja felül.
12. A Nemzeti Bank kezeli az ország aranytartalékét és a nemzeti vagyonalap befektetéseit. A Nemzeti Bank befektetési alapelveit kiemelt törvény rögzíti.
13. A Nemzeti Bank igazgatója évente beszámol munkájáról a Parlamentnek és bemutatja az inflációs jelentést, melyet a Parlamentnek jóvá kell hagynia.
14. A Nemzeti Bank nyereségét késlekedés nélkül befizeti az adott évi költségvetésbe, esetleges veszteségét pedig az adott évi költségvetésből pótolja.

 

 

Igazságszolgáltatás

1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
2. Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
3. A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van az ügyvédi védelemhez.
4. Senki nem ítélhető el olyan cselekedetért, melyet az elkövetés idején jogszabály kifejezetten nem minősít bűncselekménynek vagy szabálysértésnek.
5. A jogorvoslat rendkívüli eseteinek kivételével senki nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Waikikin már jogerősen felmentették vagy elítélték.
6. Az emberi élet szent és sérthetetlen, ezért Waikiki állampolgárai ellen semmilyen esetben nem alkalmazható halálbüntetés.
7. Szabadságvesztés csak bűncselekményeknél, törvényi vagy magasabb szintű jogszabályban előírt esetben szabható ki.
8. Szabadságvesztés esetén az elítélt köteles az állam felé megtéríteni a fogvatartásának teljes költségét.
9. A Legfelsőbb Bíróságnak fellebbviteli hatásköre van, mind a jogi, mind a ténykérdések tekintetében. A Legfelsőbb Bíróság módosíthatja az alsóbb bíróságok ítéleteit.
10. Az összes bűncselekményt, a Legfelsőbb Bírósági esetek kivételével esküdtszék tárgyalja.
11. A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
12. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
13. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül az igazságügyminiszter javaslatára a Kongresszus választja hét évre.
14. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket és évente beszámol tevékenységéről a Parlamentnek.
15. Az ügyészek rangsor szerint alárendelt felelős tisztségviselők, akiket nem lehet áthelyezni, felfüggeszteni, nyugállományba helyezni vagy elbocsátani, a törvényben meghatározott esetek kivételével.