Kormány

Waikikin a végrehajtó hatalmat a Kongresszus által megválasztott Kormány gyakorolja. A Kormány élén az Elnök áll, aki meghatározza a főbb politikai irányvonalakat, vezeti a kormányüléseket és nemzetközi ügyekben képviseli Waikikit. A Kormány alakulásakor az Elnök javaslatot tesz a miniszterek személyére, ami alapján a kormány névsorát a Parlament fogadja el. A Kormány legfőbb feladata a törvények végrehajtásának biztosítása, a költségvetés megvalósítása és az alkotmány védelme. A Kormány legfőbb eszköze a rendeletalkotás, mellyel országos érvényű jogszabályokat hozhat létre. A Kormány kinevezése öt évre szól, és a választást követő év első Parlamenti ülésétől, a következő választás utáni első Parlamenti ülésig tart.

Elnök

Az Elnök meghatározza a Kormány általános politikáját, melynek keretein belül a miniszterek önállóan irányítják az államigazgatásnak a feladatkörükbe tartozó ágazatait. Az Elnök rendeleteket adhat ki, melyek azonban nem lehetnek ellentétesek hatályos törvényi szintű jogszabályokkal. Az Elnök befolyásolja a Parlament működését, ennek érdekében plenáris ülést hívhat össze, törvényjavaslatot nyújthat be, kezdeményezheti a költségvetés módosítását illetve egy törvényjavaslatról szóló Kongresszusi szavazást legfeljebb egy alkalommal és maximum három napig elnapolhat. Amennyiben a Diktátor nem képes ellátni feladatát, az utódlási sorrendnek megfelelően a Kancellár után az Elnök következik.

Waikiki elnöke országos népszavazást kezdeményezhet, melyet legalább ötszázezer választópolgár javaslatára kötelező is elrendelnie.

Az Elnök képviseli Waikikit olyan nemzetközi szervezetekben, mint az ENSZ, az Amerikai Unió vagy az Atomhatalmak Szövetsége.

Az Elnök tipikusan a legtöbb szavazatot elért párt vezetője, akit a parlamenti erőviszonyok alapján a Diktátor kér fel a kormányalapításra.

Waikiki elnöke országos hatályú rendeletek kiadására jogosult. Elnöki rendelet szabályozza például a fegyvertartást.

Kormánytagok

Miniszterek

Waikiki kormányának felépítését és minisztereinek listáját törvény rögzíti, melynek módosításához a képviselők egyszerű többsége szükséges. A kormányban jelenleg 20 miniszter kap helyet, akik mindannyian saját minisztériumot vezetnek. A miniszterek saját feladatkörükön belül alkothatnak rendeleteket, jogszabályokat készíthetnek elő, beszámolnak munkájukról a Parlamentnek és javaslatot tesznek a szakterületüket érintő költségvetési kérdésekben. Több miniszter fontos kinevezési vagy javaslattételi jogkörrel rendelkezik közigazgatási szervek vagy állami cégek vezetőit illetően.

A pénzügyminiszter feladata az állam bevételeinek megfelelő biztosítása és a költségvetési tanácsban a források elosztásában is részt vesz.

A külügyminiszter nevezi ki és hívja vissza a nagyköveteket és diplomáciai megbeszéléseket folytat más nemzetek vezetőivel.

A hadügyminiszter lépteti elő a katonaság tisztjeit és a védelmi miniszterrel felelős a hadsereg fenntartásáért és Waikiki védelméért.

A kulturális miniszter felelős az országos médiaplatformokért és ő nevezi ki a médiatanács elnökét hét éves periódusonként.